A Velencei-hegységből az ingóköveket szinte mindenki ismeri, de e szelíd, alacsony dombok még az erre gyakran megforduló bakancsosok számára is rejtegetnek meglepő, lenyűgöző és ismeretlen helyeket, történeteket. Kétféle rejtett értékről is beszélhetünk; azokról, melyek mindvégig a szemünk előtt vannak, de nem látjuk bennük a millió évek izgalmas eseményeit, és azokról, melyek nincsenek szem előtt, de kétségtelenül a természet legszebb alkotásai közé tartoznak. Ki gondolná, hogy a vadvédelmi terület olyan csodákat rejteget, mint például a képen látható Magos-kő?

És hogy a Magos-kő nem csak egy impozáns sziklacsoport, hanem egy 40 millió évvel ezelőtti kor hírnöke? Amikor még tenger borította térségünk a Ráktérítő közelében tanyázott és a Napot időnként sűrű vulkáni hamufelhő takarta el… 40 millió év és vulkán? Bizony, a Magyarországon ritkaságnak számító grániton kívül sok más kőzet is megtalálható itt, melyek mind egy-egy földtörténeti eseményről mesélnek nekünk…

 Magos-kő. Fotó: Csorvási Nikolett

A Velencei-hegység vázlatos fejlődéstörténete

A Velencei-hegység legidősebb kőzete az agyagpala és a fillit a maguk 450-360 millió évével. Ekkor még területünk a Föld déli féltekéjén helyezkedett el és az Ős-Tethys-óceán borította. Ebbe elsősorban folyóvizek szállítottak finomtörmelékes hordalékot (pl. agyag), melynek szemcséi „kiúsztak” a nyílt óceánra, majd leülepedtek a meder aljára. Az itt lerakódott több 1000 méter vastagságú üledékből az évmilliók során a nyomás és hő hatására lett az agyagpala, ill. fillit.

Kb. 300 millió évvel ezelőtt az Ős-Tethys összezárult, és ennek a folyamatnak köszönhetően nyomult be az agyagpalába az a magmatömeg, amelyből a felszín alatt hosszú idő során szilárdult meg a gránitunk. Ez az oka annak, hogy a gránitot felépítő ásványok szabad szemmel is jól láthatóak, hisz volt idejük "megnőni". A terület kőzeteinek sokféleségét (geodiverzitását), változatosságát a különböző gránittípusok is növelik, mint pl. a mikrogránit vagy a gránitporfír.

Nagyot ugrunk most az időben, egészen 40 millió évvel ezelőttre, hisz a következő kézzel fogható emlék ebből a korból származik. Egy tűzhányó kezdte meg működését ekkortájt, szubtrópusi, sekély tengeri környezetben. Bár még nem teljesen tisztázott, hogy kontinentális peremen, vagy vulkáni szigetíven működött-e a vulkánunk, mégis képzeljünk el egy Japán-szigetekhez hasonló képet. Kezdetben a földkéreg mélybe nyúló hasadékain felfelé igyekvő andezites magma a magas víztartalmú rétegekkel összetalálkozva óriási robbanásokkal repítette ki a vulkáni szórt anyagot. A kezdeti szakaszt követően a tufaszórást lávafolyások szakították meg. A tűzhányó több millió éves munkájának eredményeképp 3-4000 m magasra építette fel magát, melynek nagy része később lepusztult.

Az erőteljes vulkáni utóműködésnek tulajdonítható be az, hogy a Velencei-hegység vulkáni kőzeteire alig lehet ráismeri. Különböző forróvizes oldatokkal itatódtak át, melyek részben kicserélték az eredeti kőzetek ásványait, pl. kovát lerakva a helyükre.

Mintegy 12 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medencében megjelent a Pannon-beltenger, de földtörténeti időtartamban nem volt hosszú életű: a Kárpátokból és az Alpokból érkező folyók hordaléka deltafrontban előrehaladva feltöltötte. Ennek a tengernek az emlékét őrzi az itt található homok és az egykori tengerpartok hullámverésétől lekerekítődött kavicsok.

2,5 millió évvel ezelőtt köszöntött be a jégkor, amelynek vége felé Magyarország egyik leggyakoribb felszíni kőzete; a lösz keletkezett. A jégkor legvégén, mindössze kb. 12 ezer évvel ezelőtt született meg a Velencei-tó.

Hamarosan egy túraajánlattal jelentkezünk!

Csorvási Nikolett
geotúra-vezető

06204048524
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Néhány korábbi cikk:

A természetvédelemhez kapcsolható jogszabályokról 1. 

A Várpalotai homokbánya természetvédelmi terület

A meteorológus, aki az egyik legzseniálisabb geológiai elmélet atyja

A hét gyógynövénye – a lóhere, a szerencse szimbóluma 

Tihanyi Levendula Ház, kézműves foglalkozások a téli szünetben

A hét gyógynövénye: a közönséges borókafenyő

Luca fagyöngyei

Barlangtúra-ajánlat hazánk leghosszabb barlangjába Budapesten

Univerzális téli gyógynövényünk: a csipkebogyó