Március 8-án mutatják be a magyarországi mozikban Szabó István legújabb filmjét, Az ajtót. Mint az Oscar-díjas rendező kedden az MTI-nek elmondta, a Szabó Magda hasonló című regénye alapján készült játékfilmjét várhatóan a német közönség is láthatja március elejétől. Az ajtó producere, Hábermann Jenő tájékoztatása szerint jelenleg még tárgyalnak arról, hogy hány digitális és filmes kópiával induljon a magyarországi forgalmazás. "Szabó Magda gyönyörű könyveket írt. Úgy érzem, Az ajtó a gyönyörű könyvei közül is kiemelkedő remekmű.

Remélem, a színészek, akik a műről ugyanígy gondolkodnak, tudnak olyan testet és lelket adni Szabó Magda alakjainak, ami a nézőket is meghódítja" - beszélt korábban az MTI-nek a német-magyar koprodukcióban készülő filmről Szabó István.

Mint ekkor felidézte, Hábermann Jenő kérte fel a híres regény filmes adaptációjának elkészítésére. Hozzátette: Szabó Magdával többször is beszéltek arról, hogy filmre vinnék valamelyik könyvét, de mielőtt a konkrét művet kiválasztották volna, az író időközben elhunyt.

A film pénzügyi hátterének megteremtése három évet vett igénybe, a teljes költségvetés mintegy hatmillió euró. A jeleneteket Németországban és Magyarországon forgatták. Olyan helyszíneket kerestek, amelyek megfelelőek a regény ténybeli szerkezetéhez, így egyes jeleneteket Budapest II. kerületében, a Lotz Károly utcában, Szabó Magda egykori otthonához közel vettek fel.

Az ajtó operatőre Ragályi Elemér, a két főszerepet a Oscar-díjas brit Helen Mirren és a magyar közönség számára A mások élete vagy A Baader-Meinhof csoport című filmből ismert német Martina Gedeck alakítja.

Szabó István korábban a forgatás kapcsán kitért arra, hogy Az ajtó félig-meddig önéletrajzi regény, nem véletlenül hívják az egyik főszereplőt Magdának, férjét pedig Tibornak. A rendező az MTI-nek elmondta azt is, hogy a film két erős személyiség kapcsolatáról szól, akik mindenáron befolyással akarnak lenni egymás életére.

"Emerencben és Magdában is erős a vágy, hogy a másik az általa helyesnek vélt norma szerint éljen. Ez a harc olykor óriási szeretetfellobbanásokkal, máskor gyűlölethez hasonlító ellenszenvvel jár. Ezt az állandóan változó érzelmi hullámzást követi a film" - hangsúlyozta Szabó István, aki szerint Szabó Magda 1987-ben megjelent regényének személyes konfliktusaiból a korra jellemző politikai atmoszféra is kiolvasható.

A rendező számára a regénybeli ajtó nem csupán a bizalom egyik metaforája. "Ez a történet arról is szól, bizonyos ajtókon szinte lehetetlen bejutni, különösen akkor, ha valakit az élettapasztalatai arra tanítanak, hogy nem szabad senkit sem beengedni" - vélekedett.

bkö \ pdm,  MTI 2012. január 10., kedd 13:45

fotó: PIM. hu